A 2019-es Eurovízió Dalfesztivál sorban az hatvannegyedik és egyben az első, melyet Tel-Aviv rendezte meg. A helyszín a tel-avivi Expo Tel-Aviv lett.

Résztvevők:

Andorra 2018. május 19-én jelezte, hogy a közeljövőben nem kíván részt venni semelyik eurovíziós rendezvényen, így a 2019-es verseny lesz sorozatban a tizedik év a törpeállam nélkül. Bosznia-Hercegovina delegációvezetője május 25-én megerősítette, hogy az ország a versenyt szervező Európai Műsorsugárzók Uniója által a bosnyák műsorsugárzóra kiszabott szankciók miatt nem vehet részt semmilyen eurovíziós versenyen, így a 2019-es Eurovíziós Dalfesztiválon sem. A balkáni ország utoljára 2016-ban küldött indulót a versenyre. Nem csatlakozik a mezőnyhöz Szlovákia sem: az ország utoljára 2012-ben vett részt. Ugyancsak távol marad a dalfesztiváltól Luxemburg, mely utoljára 1993-ban küldött versenyzőt. A 2013 óta távol maradó Törökország állami műsorsugárzójának igazgatója augusztus 4-én jelezte az ország egyet nem értését a dalfesztivál liberális szellemiségével, egyúttal bejelentette, hogy a közeljövőben, így 2019-ben sem várható az ország visszatérése. A dalfesztivál legkisebb területű résztvevője, Monaco sem tér vissza. A törpeállam utoljára 2006-ban szerepelt a versenyen. A bolgár BNT 2018. október 15-én jelentette be hivatalos Twitter oldalán, hogy az ország pénzügyi okokra hivatkozva távol maradni kényszerül a 2019-es versenytől. 2018. november 7-én, a résztvevők hivatalos listájának közzétételével hivatalossá vált, hogy végül 42 ország küldött volna versenyzőt küldeni Tel-Avivba, azonban 2019. február 27-én Ukrajna visszalépett a versenytől.

A dalfesztiválon 2018-ig Former Yugoslav Republic of MacedoniaF.Y.R. Macedonia (magyarul Volt Jugoszláv Köztársaság MacedóniaV.J.K. Macedónia) néven induló ország 2019-től új hivatalos nevén, North Macedoniaként (magyarul Észak-Macedóniaként) vesz részt az eurovíziós versenyeken, így az Eurovíziós Dalfesztiválon is.

A horvát Roko Blažević, a máltai Michela Pace, a fehérorosz ZENA, valamint Tamara Vujačić, a montenegrói D mol együttes tagja az első versenyzők a dalverseny története során, akik a 21. században születtek.

Emellett Dánia dala az első a nyelvhasználatot korlátozó szabály 1999-es eltörlése óta, amely nem teljes egészében angol nyelven hangzik el, továbbá 1997 óta ez lesz az első alkalom, hogy az ország hivatalos nyelve elhangzik a dalfesztiválon. Norvégia dala pedig az első a verseny történetében, amely tartalmaz északi számi nyelvű részeket.

Érdekesség, hogy a svájci és német versenyző kiválasztásában a nemzetközi zsűri tagjaként közreműködött a magyar énekesnő, Zséda is, aki korábban A Dal 2016 és A Dal 2017 élő műsoraiban szintén a szakmai zsűri tagjaként volt jelen, valamint a Cotton Club Singers tagjaként, Takáts Tamással holtversenyben hetedik helyen végzett az 1997-es Eurovíziós Dalfesztivál magyar nemzeti válogatóján. A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál magyar versenyzője, Kállay-Saunders András Montenegró, a 2018-as Eurovíziós Dalfesztivál magyar versenyzője, az AWS együttes pedig Csehország válogatóján szintén a nemzetközi zsűri tagjaként volt jelen, míg Észtország és Norvégia válogatójának döntőjében a magyar delegációvezető, Bubnó Lőrinc ismertette a magyar zsűri pontjait. Utóbbinál Freddie, Dallos Bogi, Borcsik Attila Izil és Csík Gabriella mellett értékelte a delegációvezető az elhangzott dalokat.

Másodszor vett részt a versenyen a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál két versenyzője: az első szereplésén harmadik helyen végzett orosz Sergey Lazarev és a San Marinót képviselő török Serhat. Ugyancsak másodjára szerepelt a magyar Pápai Joci, aki 2017-ben a döntő nyolcadik helyén végzett, emellett ő volt a verseny történetének első magyar előadója, aki főelőadóként kétszer is részt vett a versenyen. Szintén másodjára szerepelt a szerb Nevena Božović, aki 2013-ban a Moje 3 tagjaként az elődöntő tizenegyedik helyén végzett, azt megelőzően pedig a 2007-es Junior Eurovíziós Dalfesztiválon harmadik helyezést ért el. A macedón Tamara Todevska korábban háromszor is szerepelt országa produkcióiban: 2004-ben Toše Proeski, 2014-ben pedig nővére, Tijana háttérénekeseként, valamint 2008-ban Vrčak és Adrijan közreműködésében. A litván Jurij Veklenko szintén vokalistaként szerepelt két korábbi alkalommal: 2013-ban és 2015-ben.

Az észt Stig Rästa, aki 2015-ben Elina Born közreműködésében a döntő hetedik helyén végzett, a Madame Monsieur, az előző év francia indulói, illetve a horvát Jacques Houdek, a 2017-es Eurovíziós Dalfesztivál tizenharmadik helyezettje pedig országaik dalainak társszerzőiként tértek vissza. A két énekes, valamint a Madame Monsieur tagja, Émilie Satt, vokalistaként is jelen volt országa produkciójában, akárcsak az Egyesült Királyság produkciójában a 2002-es Eurovíziós Dalfesztivál harmadik helyezettje, az akkor a házigazda Észtországot képviselő svéd Sahlene, aki ugyanezt a feladatot 1999-ben Svédország, 2016-ban pedig Ausztrália produkcióiban is ellátta. A grúz produkció háttér-énekeseként tért vissza a 2018-as versenyen Grúziát képviselő Ethno-Jazz Band Iriao egyik tagja, Mikheil Dzsavahisvili. Ugyancsak vokalistaként tért vissza a spanyol Mikel Hennet, aki korábban 2007-ben szerepelt a D’NASH tagjaként, valamint a szerb Mladen Lukić, az előző évi versenyen Szerbiát képviselő Balkanika tagja.

Verseny:

Az ország győzelme és a trófea átvétele után az énekesnő, Netta, valamint nem sokkal később az izraeli miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú Twitter-üzenetben egyaránt kijelentette, hogy a 2019-es versenynek Jeruzsálem ad otthont, de ezt ekkor még nem erősítette meg a dalfesztivált szervező Európai Műsorsugárzók Uniója.

Egy riporter, Joáv Ginaj a győzelem után élő adásban megemlítette, hogy a jeruzsálemi önkormányzat szóvivője a Teddy Stadiont javasolta helyszínként a verseny megrendezésére. Egy másik lehetséges helyszín – amelyet Nir Barkat, Jeruzsálem polgármestere említett meg az izraeli hadsereg rádióján – a Jeruzsálem Aréna.

Szintén lehetséges helyszínnek bizonyult a Menóra Mivtachim Aréna Tel-Avivban, azonban a város polgármestere, Ron Huldai a győzelmet követően kijelentette, hogy Tel-Aviv nem pályázik a rendezés jogának megszerzéséért. A Haaretz értesülései alapján azonban június 11-én kiderült, hogy a város Eilat, Haifa és Jeruzsálem mellett mégis benyújtotta pályázatát. Korábban lehetséges helyszínként felmerült Beér-Seva és Petah Tikva is. 2018. augusztus 30-án bejelentették, hogy Eilat visszalép a kandidáló városok versenyéből.

A győztest 2018. szeptember 13-án jelentették be: a dalfesztiválnak Tel-Aviv adhat otthont.

Később bejelentették hogy a Tel-Avivi Nemzetközi Kiállítási Központ 2-es pavilonjában rendezik a versenyt.

A dalfesztivál hivatalos mottója Dare to Dream lett, mely magyarul azt jelenti, hogy Merj álmodni!

A harminchat elődöntős országot hat kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. A felosztást január 26-án hozta nyilvánosságra az EBU.

Január 28-án tartották a sorsolást, a tel-avivi Művészeti Múzeumban, ahol a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele. A sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első vagy második felében fognak fellépni, valamint azt, hogy az automatikusan döntős „Öt Nagy” és a rendező ország melyik elődöntőben fog szavazni. Így a delegációk előre tudják, mikor kell megérkezniük a próbákra. Ugyanekkor került sor a jelképes kulcsátadásra, melyen az előző rendező város, Lisszabon alpolgármestere átadta Tel-Aviv polgármesterének a korábbi rendező városok szimbólumait tartalmazó „kulcscsomót”.

A svájci műsorsugárzó kérésére az országot már korábban a második elődöntőbe osztották.

A versenyt a Duna csatorna közvetítette Freddie és Rátonyi Krisztina kommentálásával.

Szavazás:

A verseny előtt a legesélyesebbnek Hollandiát, Oroszországot, Svájcot, Svédországot, Olaszországot és Izlandot tartották.

Pápai Joci kihullott az elődöntőben, így 97 ponttal a 12 helyre került.

A győztes a holland Duncan Laurence lett az Arcade című dallal.